____________________
पुन्हा एकदा भटान्नी गुंफलेली आयुषाची बेरिज. जेव्हा जेव्हा आयकतो, गुण गुण तो तेव्हा स्वताः ला स्वतः ची बेरिज करतो.
____________________भोगले जे दुःख त्याला, सुख म्हणावे लागले
एवढे मी भोगिले की मज हसावे लागले
ठेविले आजन्म डोळे, आपुले मी कोरडे
पण दुजांच्या आसवांनी, मज भिजावे लागले
लोक भेटायास आले, काढत्या पायासवे
अन अखेरी कुशल माझे, मज पुसावे लागले
गवसला नाहीच मजला, चेहरा माझा कधी
मी कशी होते मलाही आठवावे लागले
एकदा केव्हातरी मी वचन कवितेला दिले
राखरांगोळीस माझ्या गुणगुणावे लागले
__________________________
गीतकार :सुरेश भट गायक :आशा भोसले संगीतकार :श्रीधर फडके

far sunder...touchy.
ReplyDeletekhoop divsanni aaikayla milala....
ReplyDeleteहाय हाय हाय अभिजीत.. माझी सर्वात आवडती गजल.. श्रीधरजींची हळुवार मोहक संगीतरचना आणि आशाचे करूण ह्रदयस्पर्शी सूर...अप्रतिम छायाचित्रण धन्यवाद
ReplyDeletemangla berij ani waja baki mahit nahi pan AYUSHACHYA SUNDER WANAWER MANAT DOKAWL TE PRATIBIMB HE MJHCHA HOT,HARUN BASLI MAAN ME TEHI MAJHCH HOTA,DEU KEL DUSRYALA ,APLY SUBHAGYA ANI SHWKARL NASLE TYANE TE DURBHAGYA TYACH HOTA .........PAN SHEWATI....KHARCH CHAGL HOW HI APKSHA............
ReplyDeletefar sundar Suresh Bhatanchi lekhani Shridhar Phadakenchi chaal an Ashaajincha aawaj apratim milaf.
ReplyDeleteगवसला नाहीच मजला, चेहरा माझा कधी
मी कशी होते मलाही आठवावे लागले
Kaatil.. Kharach sunder !
ReplyDeleteapratim rachana ! varnanala shabd apure padatat itaki bhavpurn rachana aaani ashabaai gatana janu apale jivanach ulagadun dakhavatat ase vatate .
ReplyDeletehiiiiiiiiiiiiiiii kasi aahes?
ReplyDeleteStunning song! Just so relaxing to the mind! Thanks Abhijeet.
ReplyDeleteAapali nivad manalich pahije.....shabda-sur-sangitkar1 number! agadi aapalech shabda vyakta kele aahet ashi takad aani satyata aahe ya Gazal madhye.
ReplyDeleteHi
ReplyDeleteHow can we interpret this?
एकदा केव्हातरी मी वचन कवितेला दिले
राखरांगोळीस माझ्या गुणगुणावे लागले
mi kashi hote mala hi athawawe lagle.......
ReplyDeletebhogle je dukh tyala sukh mhanave lagle......
ya oli khup awdtat. tas purn gna ch uttam ahe Suresh Bhatanchya rachna baddal bolayla shabd pan kami padtat... Asha ji tar chan ch gatat ani
Padmja Fenani-Joglekar pan khup chan gatat he gan..
ajun ek gan ahe Sarv Sarv visru de guntawu nako punha...he gan pan khup chan ahe....tumhala milal tar nakki add kara barech divas zal yekal nahiye...
ReplyDeleteIn my college days I heard this Gazal and other Gazals live with Suresh Bhat, its unforgetable for me, Suresh Bhat is always great, yes I am telling you 'is' because Sureshji still with us.
ReplyDeletegood
ReplyDeleteI agree with satish suresh bhat is great!
ReplyDeleteThanks Abhijeet, lovely
ReplyDeletemast aahe
ReplyDeletesuresh bhatanchi apratim rachna.
ReplyDeletejik tu!
ReplyDeleteEach and every gazal and kavita of suresh Bhatt are great which reflets the reality of life, expressions and feelings too. Thats why he is gazal samrat.
ReplyDeletesuresh bhatachya gajal ani kavita mala khup avadtat.thanks ,hi gajal aikun thoda vel swatala harun gelo.
ReplyDeletekarach sureshji tumhi greatch aahat
ReplyDeletethanks for link.v good
ReplyDeletesureshjicha jawab nahi ultimate.
ReplyDeletelok bhetayas aale kadhatya payasave..........
ReplyDeletenice.....
ReplyDeletewhat a natural gift !!
ReplyDeletelvd it..apratim shabda
ReplyDeletevery nice
ReplyDeleteAti Sunder!
ReplyDeleteसुख आणि दु:ख
ReplyDeleteपुन्हा एकदा भटान्नी गुंफलेली आयुषाची बेरिज. जेव्हा जेव्हा आयकतो, गुण गुण तो तेव्हा स्वताः ला स्वतः ची बेरिज करतो.
भोगले जे दुःख त्याला, सुख म्हणावे लागले एवढे मी भोगिले की मज हसावे लागले ठेविले आजन्म डोळे, आपुले मी कोरडे...
kaay kavita ahe! sureshji na pranam
ReplyDeletesoulful!
ReplyDeletemaz avadat gaan..
ReplyDeletegreat...
ReplyDeleteIt is very strongly expressed.....but in negation....
ReplyDelete